Az első termosz megalkotása több, mint 100 évvel ezelőttre datálható.
Ekkor azonban még nem hideg és meleg italok fogyasztására használták ezt a nagyszerű kis találmányt.

A termosz elődje a vákuumlombik, más néven Dawer-lombik volt. Ezt az eszközt egy skót tudósról, Sir James Dewar-ról nevezték el. Ő volt az, aki megtervezte és kitalálta, mégpedig a kriogenika területén végzett kutatásainak eredményeképp, 1892-ben. Ez a tudományág az anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten való viselkedését hivatott vizsgálni.
Egy kutatása során – melyben a palládium fajlagos hőjét igyekezett meghatározni – készített egy sárgaréz kamrát, amelyet egy másik kamrába zárt annak érdekében, hogy a palládium a kívánt hőmérsékleten maradjon. Kiszorította a levegőt a két kamra közül, ezáltal részleges vákuumot létrehozva. Ennek nyomán alkotta meg a tudós a vákuumlombikot, amely a kémiai kísérletek meghatározó szereplőjévé vált. Dewar a lombikot elkezdte később üveg és alumínium felhasználásával készíteni, azonban nem volt hajlandó szabadalmaztatni találmányát.

1904-ben két német üvegfúvó, Reinhold Burger és Albert Aschenbrenner felfedezte, hogy ez az eszköz képes megtartani a hideg és meleg folyadékok hőmérsékletét is, így felötlött bennük, hogy lehetne italok tárolására alkalmazni és erra a célra szánt termékként előállítani.
Mivel ezt kereskedelmi terméknek szánták, így az eredetileg kémiai kísérletekre létrehozott vákuumlombikot egyszerűen átnevezték termosznak, ezáltal a szabadalmi jogokat kijátszva elkezdődhetett a gyártás.

Dewar megpróbálta jogait érvényesíteni és bírósági ügy keretében megakadályozni találmányának kereskedelmi célra történő gyártását, azonban ezt a pert elveszítette. Innentől kezdve nem volt akadály a német üvegfúvók előtt.

A termoszokat nagy mennyiségben egy Thermos nevű gyárban kezdték el legyártani, innen ered a termosz elnevezés. Egyébként a thermos szó görög eredetű, melynek jelentése: meleg, forró. A hőmegtartó flaskákon így végül rajta is maradt az első gyártóüzemének neve, ami ma már szerte a világon közismert lett.

1907-ben a „thermos” elnevezés jogai 3 vállalathoz – pontosabban egy amerikai, egy brit, és egy kanadai céghez - kerültek, innentől pedig elindult a palack világhódító útjára. A 3 vállalat egymástól teljesen függetlenül kezdte el a design termoszok gyártását.
A britek termoszai eljutottak egészen az Északi-sarkig, illetve léghajó segítségével még Afrikába is. Az amerikaiak pedig eleinte a háborúkban harcoló katonáiknak kezdték el gyártani, így már a II. világháború idején is feltűntek ezek a praktikus termékek.

Folyamatos kísérletezgetés mellett létrehozták a ma is használt, tökéletesen hővezető, rozsdamentes acélból készült termoszt, amely hosszú órákon keresztül képes megtartani a beletöltött folyadékok hőmérsékletét.

Ennek továbbfejlesztett verziója pedig az ételek tárolására alkalmas, ún. ételhordó termosz, melyben különféle meleg főételeket, leveseket vihetünk magunkkal a hosszabb utakra is.

Ma már talán nincs is olyan hely a világban, ahol ne ismernék ezt a fantasztikus innovációt.
Azt hiszem, hálásak lehetünk érte a feltalálóknak, hiszen sokunk mindennapjait teszik kényelmesebbé és élvezhetőbbé ezek a praktikus találmányok.